TELJES KÍSÉRLET FAKTORANALIZISE
KVANTILIS MÓDSZERREL.
Sztohasztikus változók:
A tendencia látszik, de nincs egyértelmű összefüggés
Egy elvégzett kísérlet összes eredménye és a kvantilis görbe
Az összefüggés meghatározására a regressziós függvény nem alkalmas,
mert az egyik változó pontos értékét nem ismerjük. Ha felcserélik a
változókat, két görbe keletkezik, de egyik sem helyes.
Egy másik változó-páros ( keménységmérés és szilárdság ) méréseredményei és
az összes eredeményre rajzolható kvantilisgörbe
Az eredményeket egyik faktor szerint szétválasztva, az egyik szintre rajzolható
kvantilisgörbe különbözik az egész halmazra vonatkozó középgörbétől.
A halmaz másik szintr illesztett kvantilisgörbe
A két görbe a pontok nélkül a faktorhatást mutatja.
Három faktorszint esetén az eltérések:
Két faktor kölcsönhatása
Az összes faktorhatás figyelembevételével szerkesztett kvantilisgörbék
valószínűségi mezője és a végeredményül született becslőfüggvények
képlete
Ugyanaz linearizáló hálózatban
Az ultrahangos vizsgálat feldolgozásának eredménye
A kvantilis-függvénymező
Az összes faktorhatás figyelembevételével szerkesztett kvantilisgörbék
valószínűségi mezője és a végeredményül született becslőfüggvények
képlete
Ugyanaz linearizáló hálózatban
A kézi feldolgozás során eljutottam addig, hogy készen álltak a rendezett mintáim és az eloszlásgörbéim.
Ekkor volt a
szakmai vizsgám, ahol 2-est kaptam a fő tantárgy vizsgájára, mert
magmutattam a regressziós görbe tarthatatlanságát.
Reiman professzor nekem adott igazat. Dr.Reiman József matematika professzor, a Matematika Tanszék vezetője ismertette az alábbiakat:
A kvantilis értelmezése. Az eloszlásgörbe a véletlen esemény értékénél több információt hordoz,
megmutatja az egész halmazhoz való viszonyát is.
A kvantilisgörbe szerkesztésének elve.
A tapasztalati kvantilispontok
A faktorhatás kimutatása az eloszlásgörbék segítségével
A faktorhatás bemutatása a két változóra. A görbék menete eltérő.
Amikor a faktorok hatása nem okozza a kvantilisgörbék eltéréset
Amikor a faktorhatás a kvantilisgörbék eltérését kozza.
Tehát külön kell vizsgálni az egyes változókra való hatást az eloszlásgörbék eltérésével
és a becslő függvényekre val hatást a kvanilisgörbék eltérésével.
Az eredeti feldolgzást kézi módszerekkel oldottam meg akkor még nem volt személyi számítógép elérésem.
Mind a kézi, mint a későbbi számítógépes feldolgozás alapja az adatok táblázata.
A táblázatok
az adatok mellett a faktorszinteket jellemző kódszámokat is
tartalmazzák. A kódszámok a szűréseket támogatták.
Minden
vizsgált változó szerint elkészítettük a rendezett mintát.
eredetileg a rendezést a táblázat sorainak fizikai
sorbarendezésével
oldottam meg. Számítógépes feldolgozás során a DBASE ill. az EXCEL szoftverek rutinjait alkalmaztam.
Az adattáblázat eleje
Az adatlista vége
Faktorszintek szerinti válogatás a kódszámok alapján.
A számítógéppel rajzolt kvantilisgörbék.
A DBASE táblázat
DBASE alkalmazással továbbfejlesztettük a feldolgozást.
A kvantilisgörbéken kívül a statisztikai jellemzők számítására is alkalmas rutinokat futtattam le.
1152 beállításból változónkint több, mint 35000 féle csoportosításban lehet statisztikai jellemzőket elemezni.
Az alábbi minták a kocaksziárdság elemzésére példák.
Egy rekord.
Két rekord. Ezzel a két szint különbsége kezelhető
Négy rekord már a kölcsönhatások kezelését teszi lehetővé
Az eredeti kísérletben összesen 1152 baállítást valósítottunk meg. Ebből több, mint 35000 féle csoprtosításban lehet
az értékek statisztikai jellemzőit elemezni. A kisérlet idejében, 1975-79-ben még nem használhattam számítógépet.
EXCEL alkalmazásban is folytattuk a feldolgozást
VÉGE